Moldavit tektit- Miért olyan különleges a Moldavit?
1.) Meteorit becsapódása a Földbe
"A meteorit olyan, a világűrből származó természetes objektum, ami egy nagyobb égitestbe (pl. Földbe) való becsapódáskor nem semmisül meg a légkörben, hanem eljut a felszínig."¹
Az is igen ritka esemény, hogy egy meteorit becsapódik a Földbe. Folyamatosan több űranyag is eléri a Földet, a tudósok becslése szerint évente mintegy 200 000 tonna, azonban a legtöbb űrpor és apró darabkák, amelyektől a légkör megóv bennünket.
Ahhoz hogy a meteorit becsapódhasson elegendő energiával kell rendelkeznie, amelyet tömege és sebessége határoz meg (néhány tíz cm-es átmérőtől valósulhat meg). Minél nagyobb a test, annál kevésbé lassítja le a légkör. Ezért a nagy meteoritok (körülbelül 100 m-es méretüktől aszteroidáknak nevezzük őket) lényegében változatlan kozmikus sebességgel csapódnak le a földfelszínre, és egy ilyen ütközés hatása katasztrofális lehet.
2.) A meteorit becsapódásának helye
A meteoritnak olyan helyet kell eltalálnia, ahol könnyen megolvasztható anyag van, ideális esetben magas kvarctartalmú homok, kis agyagkeverékkel. Valami hasonlót, mint amit az üveggyárakban használnak (nem véletlen, hogy a 19. század óta a közönséges palacküveget használják a Moldavit utánzására).
15 millió évvel ezelőtt a mai Németország déli részén emelkedtek ki az Alpok, de a természeti elemek azonnal elkezdték erodálni őket, és a fiatal hegyekből származó anyagot kimosták a hegylábhoz. Ezeknek az üledékeknek a rétege egészen a mai Riesig eljutott, amit vékony mezozoikumi (jura) mészkőréteg borított. Ha a meteorit néhány kilométerrel északabbra csapódott volna, nem képződtek volna Moldavitok. A meteorit pedig pontosan időben csapódott be, mert csak egy kis geológiai pillanattal korábban még nem volt megfelelő üledék a becsapódás helyén.
3.) A meteorit becsapodásának megfelelő szöge
A meteoritnak megfelelő szögben, nagyjából 30-45°-ban kellett eltalálnia a földfelszínt.
A hatalmas sebességgel ütköző meteorit képes megolvasztani a földfelszínen lévő homokot és folyékony halmazállapotban kilökni. A folyékony massza repülés közben megszilárdul, és a földre hull. A Moldavitok esetében a repülés során elért magasság körülbelül 40 km volt, és 250-500 km távolságra találhatók a Ries (Németország, Nördlingen) forráskrátertől.
A kialakulási folyamat fizikai természetéből következik, hogy az anya kráterben és annak környékén Moldavitot még a közelben sem lehet találni.
A talajjal való ütközés következtében a legtöbb Moldavit összetörhetett. Az ezt követő mozgás és földfelszínen való tartózkodás újabb jelentős törésveszélyt, vagy akár teljes megsemmisülést jelentett. A ma talált Moldavitok túlnyomó többsége töredék, ill az eredeti formák töredékei.
A nagy belső feszültségnek köszönhetően a Moldavitok idővel külső impulzus nélkül is széttörhetnek.
A Moldavitok nagy egyediségét az adja, hogy korlátozott mennyiségben, egyetlen, abszolút kivételes esemény során keletkeztek, ami a világon máshol nem ismétlődött meg hasonló körülmények között, és valószínűleg nem is fog megismétlődni egyhamar. Ritkaságukat tovább növeli, hogy csak nagyon kis részük maradt fenn a mai napig.
A Moldavitok leggazdagabb lelőhelyei a harmadidőszaki rétegek maradványaihoz kötődnek Dél-Csehországban, amely több millió éven át túlélte a mai tájkép kialakulását, beleértve a jégkorszakokat és a Cseh-hegység déli részének kiemelkedését.
Valódi Cseh Moldavitok választható Ásvány Szütyővel:
Felhasznált forrás:
Vít Krsul - Martin Rēhout: Fenomén Vltaín
¹ https://hu.m.wikipedia.org/wiki/Meteorit (2024.06.22.)